A hőszigetelés hasznossága és energiahatékonysága nem szorul bizonyításra. A kérdés már csak az, hogy mit válasszunk és abból mennyit? Van-e olyan határ, amely fölött már nem lesz további megtérülésünk?

Az épületenergetikát szabályozó rendelet 3 szempontot állított fel:

1. az egyes szerkezetek energetikai minőségét,
2. a teljes épületburok átlagos hőveszteségét,
3. az épület - beleértve a hőtermelő berendezéseket is - egészének energiaigényét kell korlátok közé szorítani.

Az építőanyag-gyártók, -forgalmazók, -kereskedők óriási választékban kínálják a különféle hőszigetelő anyagokat. A tervezők, a kivitelezők csak kapkodják a fejüket és tanácstalanok, hogy milyen alapon válasszák ki az adott épületszerkezethez megfelelő hőszigetelő anyagot. Ahhoz, hogy ez a döntés megalapozott legyen át kellene tekinteni valamennyi gyártó tájékoztatóját, alkalmazástechnikai útmutatóját, honlapját.

Erre általában nincs idő – a meglévő tapasztalatok és az ár alapján választ többség. Nagyon sokszor hibás a döntés, hiszen legtöbbször a legolcsóbb. hőszigetelő anyagot választják, ami természetesen az adott épületszerkezet hőszigetelésére nem a legmegfelelőbb. A téli hideg miatt az épületek sokaságában jelentkezik páralecsapódás, penészesedés, továbbá magas az energiafogyasztás és jelentősek az épületkárok is.

A különböző épületszerkezetek hőszigetelését alapvetően az határozza meg, hogy az adott épületszerkezet kéthéjú vagy egyhéjú, azaz rendelkezik-e átszellőztetett légréssel, vagy sem.

Az épületfizikában is érvényes a "hasonlót a hasonlóval" elv, azaz:

- az egyhéjú (zárt) épületszerkezetekben zárt pórusú, zárt cellaszerkezetű hőszigetelőanyagokat, amíg
- a kéthéjú, átszellőztetett épületszerkezetekben nyílt pórusú, nyitott szálszerkezetű, átszellőztethető hőszigetelő anyagokat célszerű alkalmazni.

Lábazati hőszigetelés

Ha a lábazat vízszigeteléssel nem védett, akkor csak zárt cellaszerkezetű, fagyálló extrudált hőszigetelő lapok (XPS) illetve formahabosított expandált hőszigetelő lap alkalmazható. Ezek a hőszigetelő anyagok általában színükben eltérnek a nem fagyálló, fehér színű  (EPS) hőszigetelő lapoktól.

Kőzetgyapot vagy polisztirol szigetelés legyen ?

„Lélegző falak”

Ez a kifejezés bár nem műszaki fogalmat takar, gyakran alkalmazzák. Egy nemrég megjelent tanulmány szerzői utánajártak, hogy mit értenek a kifejezés alatt annak használói.

Kiderült, hogy a „fal lélegzésén” azt értik, hogy a pára a helyiségből diffúziós úton, a külső falon keresztüli távozik. Ezt hasznosnak tartják, mivel így a helyiségben nem tud a pára feldúsulni, és így elkerülhetőnek gondolják ennek kedvezőtlen következményeit (belső kondenzáció, penészesedés és gombásodás). A pára – ez fizikai tény – diffúzió révén a parciális nyomáskülönbség hatására átjuthat a külső határoló falakon. Az is tény, hogy ennek a nagyságát bizonyos mértékben „irányítani” lehet a tervezés és/vagy hőtechnikai korszerűsítés folyamán.

A tanulmány szerzői* vizsgálatot végeztek, melynek során a különböző külső léghőmérséklet mellett fellépő diffúziós és szellőző levegővel távozó páraáramokat vetették össze. A számításokat egy 65 m2-es, négy személy által lakott lakáson végezték el, amely külső határoló falai 25 cm vastag tömör téglából készültek, és összes felülete (az ablakok beszámítása nélkül) 30 m2.

Az irodalmi értékek alapján, a használat során óránként 300 g pára termelődik a lakásban. A számítások során 3 variációt elemeztek:
• nem hőszigetelt falak,
• 12 cm vastag polisztirolhabbal hőszigetelt falak,
• 12 cm vastag ásványgyapotból készült lemezekkel hőszigetelt falak.

Az eredmények azt mutatják, hogy a távozó nedvesség elenyésző része jut a határoló falakra, mivel majdnem az egész kilépő nedvességet (több mint 97%-ot) a szellőzés távolítja el még akkor is, ha a légcsere mértéke csekély.

Ha a légcsere legalább átlagos mértékű, a lakóhelyiségekből eltávolított pára legfeljebb 1%-a diffundál át a külső falakon keresztül. A hőszigetelő anyag fajtájának nincs számottevő befolyása erre, a különbség esetünkben nem haladja meg a 4 g/h értéket. Itt jegyezzük meg, hogy az egészségügyileg szükséges légcsereszámot lakóépületeknél 0,5 h-1-nél kisebbre nem vehetjük.

Forrás: szigatech.hu

IGÉNYELJEN KAMATMENTES HITELT HŐSZIGETELÉSRE