A saját jövőnk és a következő nemzedékek szükségleteinek biztosítására, valamint az élhető környezet megőrzéséhez halaszthatatlan a mielőbbi szemléletváltás az energetika terén is.

Az energiafelhasználás növekedése a jövőben tovább folytatódik, ezért mértékadónak tekinthető prognózisok szerint a fosszilis energiahordozók magas aránya már nem tarthatófenn biztonsággal hosszú távon.

A fejlődő országok részéről jogos az igény a saját életszínvonaluk növelésére, ami azonban hosszú távon – a jelenlegi energiastruktúra és fogyasztási szokások eredményezte forráshiány miatt – nem lesz megoldható. A nemzetközi konfliktusok elkerülése érdekében elengedhetetlen a fenntarthatóság szemléletét tükröző változás, ellenkező esetben a növekedés energetikai és környezeti szempontból áthághatatlan korlátokba fog ütközni.

Az EU tagállamok energiaszükségletét biztosító források összetétele jelentősen eltér egymástól. Ez többek között az eltérő földrajzi adottságok, elérhető nyersanyag-források, illetve az adott ország politikai döntéseinek következménye. 2011-ben átlagosan a bruttó belföldi fogyasztás energiaszükségletét az alábbi forrásokból elégítették ki: 35% kőolaj, 24% földgáz, 17% szilárd tüzelőanyag, 14% atomenergia, 10% megújuló energia. Ez az összetétel országról országra változik.

A megújuló energiahordozók részaránya az összes energiafelhasználásból 2016-ban, célkitűzés 2020-ra. Forrás: MTI

Az Európai Unió 2020-ig átlagosan a megújuló energiaforrások 20%-os részarányát kívánja elérni, Magyarország pedig 13%-os aranyt vállalt. Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve ennél ambiciózusabb célokat tartalmaz: 2020-ra 14,65%-os megújuló energia részarány. A megújuló energiák 13%-os aranya nem tűnik nagynak, ha azt nézzük, hogy az energiaigények maradó 87%-at továbbra is a kimerülő (fosszilis és nukleáris) energiaforrásokkal fedezzük.

Az energiaellátás három fő célkitűzése:
- az energiatakarékosság,
- az energiahatékonyság növelése és
- az optimális energiaszerkezet megvalósítása.
Ezt a hármas célkitűzést átfogóan az EU úgynevezett 3 x 20-as programja fejezi ki, azaz 2020-ig az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását 20%-kal csökkentik az energiafelhasználáson belül a megújuló energiaforrások részarányát a jelenlegi 8,5%-ról 20%- ra növelik, és az energiahatékonyságot 20%-kal javítják.

Az energiatakarékosság hazánkban különösen az épületek hőellátásában biztosit nagy megtakarítási lehetőségeket.

IGÉNYELJEN KAMATMENTES HITELT MEGÚJULÓ ENERGIÁRA!