Szalmából házat? - merülhet fel a kérdés mindazokban, akik még nem találkoztak ezzel a régi-új építészeti módszerrel. Megpróbáljuk röviden bemutatni, milyen előnyökkel jár a szalma felhasználása a lakó-, közösségi és munkahelyi épületünkben.
A legrégebbi szalmaépületek 100 évesek. A máig elkészült kb. 25.000 épület felépítése és üzemeltetése közben összegyűlt tapasztalat elérhető az
irodalomban és az Interneten egyaránt. Elsősorban az úgynevezett teherhordó falas, a téglaépítésű falhoz hasonlóan kötésben rakott falazás terjedt el, melyet két- vagy háromzsinóros szalmabálából raknak. Ezeket a falakat a sarkainál fabetéttel erősítik. Másik gyakori technika a favázas szerkezetnél kitöltő falazatként történő alkalmazás.
Az így elkészült kb. 50 cm vastag falra kívül-belül 4-5 cm vastag vályogvakolat került, ezzel tűzállóvá téve a szerkezetet. Az anyaghasználat, a falrakás és vakolás technikája a környezeti igények, sajátosságok szerint változik területenként. A szalmabála - mint építőanyag - tulajdonságai:
A szalma a gabonafélék érett, nagyon kevés nedvességet tartalmazó szára.
Szerkezete szerint egy rugalmas, vékony falú cső, amit szakaszokra osztanak a levelek kiindulásánál található csomók. Anyaga szerint alapvetően cellulóz,
kevés ligninnel és szilikátokkal. Anyagtól függetlenül mindenféle szalma megfelel építési célokra búza, rozs, rizs, árpa, zab, köles stb.
A szalmát a betakarítási munkálatok után bálázzák. Az építészet számára a kisbála (30x50x80cm) a megfelelő, mivel szilárdsági, és térfogati jellemzői
lehetõvé teszik akár azt is, hogy teherhordó falat is építsünk belõle.
Nagyon fontos követelmény a bálákkal szemben:
- az alacsony nedvességtartalom
- és a nagyfokú tömörség (110-130 kg/m -es sűrűség)
A szalmabála és az energia
Két fontos szempontból vizsgálhatjuk a szalmabálát az energiával összefüggésben.
Az egyik szempont a szalmabálás házak üzemeltetésének energiaigénye, a másik pedig a szalmabála, mint építési anyag előállításának
energiaigénye. Megállapítható, hogy mindkét szempont szerint kiemelkedően jó tulajdonsággal bír az anyag. Így a jövő energiatakarékos és környezettudatos építészetében mindenképpen nagy szerepe lehet.
KÉRJE SEGÍTSÉGÜNKET ÁLMAI MEGVALÓSÍTÁSÁHOZ!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
