Az ablakfelületek a modern építészet befolyásának köszönhetően az utóbbi években- a korábbi tendenciával szemben- egyre nagyobbá válnak. Régebben a külső falfelülethez képest mintegy 20% volt az ablak aránya, manapság (pl. főleg irodaépületeken) ez a szám már 50%, sőt egyes esetekben akár több is lehet. Mégis hozzá kell tenni, hogy a nagy üvegfelületek miatt egyrészt nagyobb a téli hőveszteség, másrészt nő a besugárzás télen és nyáron is.
Télen és az átmeneti időszakban a legnagyobb besugárzási hőmennyiséget a déli oldal kapja, ezzel szemben nyáron a keleti és nyugati oldal. A belső léghőmérséklet mindig a nyugati oldalon a legmagasabb, míg a keleti oldalon a hőtárolás és a csekély reggeli külső hőmérséklet következtében érezhetően alacsonyabb.
A nagyon nagy nyári hőmennyiség elvezetésére a nagy ablakkal ellátott épületekben gyakran nélkülözhetetlen a klímaberendezés, főként ha nincs megfelelő napfényvédelmi berendezés, valamint ha a könnyű építési módszer következtében csekély a hőtároló képesség. A nehéz építőanyagokból készült vastag falú helyiségek nagy hőkapacitásuk révén lényegesen kisebb mértékben képesek felmelegedni.
A bútorozás, a szőnyegek, a fal,- és mennyezetburkolatok csökkentik a hőtároló képességet. A napfény elleni védelem lehetőségei például a napfényvédelmi üvegek, függönyök, zsaluk, előtetők, kinyúló erkélyek vagy tetők.
A falak és tetők felületi hőmérsékletét nagymértékben megnöveli a besugárzás. Déli tájolású ablakfelületek esetében- az ablak nélküli homlokzatokkal szemben- az éves hőfelhasználásnak nagyságrendelig kb. a 15%-át meg lehet takarítani.
IGÉNYELJEN KAMATMENTES HITELT NYÍLÁSZÁRÓ CSERÉRE!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
