Magyarországon az éves besugárzott energia lehetővé teszi, hogy az ember éves melegvíz igényének 70-80%-át fűtési költségeinek 30-50%-át napenergiával fedezze, ugyanekkora megtakarítást eredményezve a gázszámlájából.

A napenergia hasznosítására rendkívül széles a termékkínálat, nagyon sok vállalkozás foglalkozik ezzel. Sok olyan rendszer és termék van ma Magyarországon, mely ma már a fejletebb szolárpiacokon korszerűtlennek minősül.

Épp ezért érdemes tisztában lennünk néhány alapvető dologgal a témát illetően.

A Nap évente 70-80MW/ m²  energiát bocsát ki, ebből kb. 219 GWh érkezik a Földre, ami az emberiség energiaigényének 2500- szorosa. A légkörben levő vízpára és jégkristályok ennek egy részét elnyelik, és így kb. 1-1,2 kW/ m² besugárzást mérhetünk.

Aktív és passzív hasznosítása a napenergiának

Ezt az energiát aktív és passzív módon hasznosíthatjuk. A passzív hasznosítás alapvetően olyan építészeti megoldásokat alkalmaz, amelyek egyrészt az üvegházhatás kihasználásával (nagy ablakfelületek, télikertek) másrészt hőszigetelés és egyéb hőmegtartó megoldások, hőcsapdák alkalmazásával igyekeznek minél több hőt az épületen belül tartani.

Az aktív hasznosítás egyik válfaja a fotovoltaikus  hasznosítás, ennek során napelemes rendszerek segítségével áramot termelünk. Ezt tehetjük úgy, hogy a termelt áramot akkumulátorokban tároljuk- ekkor beszélünk sziget üzemű rendszerekről-, illetve úgy, hogy a termelt áramot váltóárammá alakítva felhasználjuk, a felesleget pedig az elektromos hálózatba tápláljuk- ezt nevezzük hálózatba tápláló rendszernek.

A másikfajta hasznosítás során hőt állítunk elő napkollektoros rendszerek segítségével, ezt termikus hasznosításnak nevezzük.  A felhasználás módjától és az előállított hőmérséklettől függően megkülönböztethetünk alacsony, magas és közepes hasznosítást.

Az alacsony hőmérsékletű rendszerek esetében 20-30 fok előállítása a cél, például úszómedencék, kerti zuhanyzók esetében, a magas hőmérsékletű hasznosítás  (akár 400 fokos hőátadó közeg használatával) esetén gőzt állítunk elő, mellyel turbinát forgatunk és így áramot termelünk.

A hétköznapok szempontjából a közepes hőmérsékletű rendszerek a legfontosabbak, ezek célja 45-75 fok előállítása. Ez döntően használati/technológiai  melegvíz előállítást, fűtésrásegítést, illetve medencevíz melegítést tesz lehetővé.

A működési elv röviden

Napkollektorokkal a napsugárzást begyűjtjük, átadjuk egy hőelnyelő felületre. Ez felmelegíti a hőelnyelő felület mentén áramló folyadékot, amely hőcserélőbe vezetve vizet melegít a szekunder oldalon.

Egy rendszer kiépítésénél nemcsak a kollektorok típusa, mennyiség és minősége a fontos. A megtermelt energiát tárolni kell, hiszen a felhasználás és termelés időpontja nem esik egybe. Épp ezért fontos a napi igény meghatározása.

Például egy 4 fős háztartás napi használati melegvíz-igényének fedezésére feltétlenül szükséges egy 200-300 literes, két hőcserélős tároló használata. Kollektor típustól függően ennek megfűtésére szükség van 2-3 m² hőelnyelő felületre.  A kollektor felületet nem érdemes túlméretezni, mert azzal nem érünk el magasabb hőmérsékletet, hiszen a rendszer összteljesítményét  a rendszert alkotó összes komponens kölcsönhatása határozza meg. Ezt rendszeroptimalizálásnak hívjuk, vagyis a napi hőmennyiség tárolásához azonos űrtartalmú tárolókapacitást kell hozzárendelni.

Forrás: Megújuló energiák az épületgépészetben. 2007

IGÉNYELJEN KAMATMENTES HITELT MEGÚJULÓ ENERGIÁRA