A penészgomba telepek megjelenésében és kifejlődésében a következő tényezők vagy azok kombinált hatásai játszhatnak közre:
- Fertőzőképes gombaelemek jelenléte: a penészgombák élettanával kapcsolatos vizsgálatok szeirnt a fertőzőképes gombaelemek a penésszel nem károsított helyiségekben is mindig jelen vannak olyan mennyiségben, amely az egyéb feltételek teljesülése esetén penészképződéshez vezethet. A penészgombáknak kedvező feltételeknek általában 3-7 napig kell fennállniuk, hogy a gombaspórák kicsírázzanak. A környezet gombaszennyezettsége és ezen belül az egyes gombafajok gyakorisága függ az évszaktól és a vegetációtól
- Oxigén: a lakások helyiségeiben jelen van
- Kedvező tenyészhőmérséklet: a lakások helyiségeiben a gombáknak megfelelő
- Táptalaj, a felület kémhatása: a táptalaj- felületképző anyagainkban- a legtöbb esetben eleve rendelkezésre áll. Ebből a szempontból különösösen a műanyag alapú festékek és tapéták előnytelenek. A felület elszennyeződése révén (porosodás, különböző egyéb szerves szennyeződések) azonban az önmagukban tápanyagot nem tartalmazó felületképző anyagok is szerves táptalajjá válnak
Nedvesség jelenléte (pl. közvetlen beázások, kondenzációs eredetű nedvesedések) a nedvesség jelenléte az egyetlen olyan feltétel, amelyet nem kell minden esetben adottságként kezelni, mert a probléma elhárítható. A nedvességet korlátozni kell, a penész megjelenésére akkor lehet számítani, ha a helyiséget határoló, elsősorban külső falak, födémek belső felületén tartósan,3-5 napig nedvesség jelenik meg
- Hőszigetelés eredetű: ide tartoznak a hőhidak, hiányos vagy hibás szigetelések. A hőhidak hatása egyrészt a hőveszteség növekedése másrészt pedig kis belső felületi hőmérséklet. A penészgombák kifejlődésükhöz nem igénylik a felületi páralecsapódást, tehát nem kell 100%-os relatív nedvességtartalom. Ráadásul kiszáradás elleni védekező mechanizmusuk is van a penészgombáknak, a spórák akkor is képesek életben maradni, ha a gombatelep elpusztul. A hőhíd akkor jelent veszélyt, ha a tervezés fázisában nem hangolták össze az adott szerkezetrész belső felületi hőmérsékletét a nedvességfejlődéssel, a szellőzéssel és a fűtőteljesítménnyel.
- Alulfűtés: időszakosan használt épületnél vagy helyiségnél áll fenn.
- Elégtelen szellőztetés: sokszor nem megfelelő a friss levegő bevezetése és a romlott levegő elvezetése, ez különösen pozitív falsarkaknál kedvezőtlen, mivel itt a légáramlás gátolt,vagyis a pára feldúsulhat az amúgy is hidegebb felületeken
- Előnytelen bútorozás: például homlokzati falak mentén, falsarkokba beépített bútorok, ezek felett gátolt a megfelelő mértékű levegőáramlás és levegőcsere, akadályozott a pára eltávolítása. Főleg konyhaszekrényeknél jellemző. A másik ok, hogy a beépített bútor és tartalma belső oldali hőszigetelést képez, aminek következtében a belső falfelület hőmérséklete időszakonként kisebb lesz, mint a beépítetlen falfelületek hőmérséklete
IGÉNYELJEN KAMATMENTES HITELT HŐSZIGETELÉSRE!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
