Az összes energiaköltség 80%-át a fűtési költségek teszik ki, azonban ha a fűtési hőmérsékletet 1 fokkal csökkentjük, 6% fűtési költséget takaríthatunk meg.
Egy épület fűtési igényét néhány alapvető dolog határozza meg:
- a külső hőmérséklet mértéke
- a belső hőmérsékleti igény mértéke
- a határoló falak és födém hőveszteségének mértéke
- fûtési rendszerünk hatásfokának mértéke
Fűtéskor ugyanis a rendszer által előidézett hőveszteséget kell állandóan pótolnunk!
A fenti felsorolásból az első kivételével mindegyikre lehet hatásunk
Egyedi fűtési rendszer
Az egyedi fűtés történhet kályhákkal, konvektorokkal és központi fűtési rendszerekkel. Központi fűtés esetén a fűtési rendszer „lelke”, központi
eleme a kazán, amely a hőt termeli, ezért érdemes egy kicsit többet tudni róla. (A kazánokra vonatkozó tanácsok nagyrészt érvényesek a kályhákra és
konvektorokra is.)
Beszerzés
• A kazánok hatásfokát alapjaiban a konstrukció határozza meg, ezért a legtöbbet megtakarítani korszerű, magas hatásfokú kazán beszerzésével lehet.
• A hagyományos kazánok a bevitt energia 55-75%-át hasznosítják, a modern kazánok hőhasznosítása már 85%. Az ún. kondenzációs kazánok esetében ez az érték meghaladja a 95%-ot. Ezt az értéket – amely az úgynevezett alsó fűtőértékre vonatkozó hatásfokadat – a berendezések használati utasításában, gépkönyvében találhatjuk meg.
Azonban a prospektusokat olvasgatva vigyázzunk! A gyártó által megadott adat a legtöbb esetben csak a névleges hatásfok, ami a teljes terhelés mellett folyamatosan működő kazánra jellemző szám. A gyakorlatban azonban veszteséget jelent minden kazánleállás, mivel a felmelegedett kazántest a kéményen keresztül hőt veszít. Komolyabb gyártók ezért nemcsak a névleges hatásfokot, hanem a kihasználási fok adatot is megadják kazánjaikra. A kihasználási fok gyakorlatilag egy átlagos időjárású évben elért tényleges, a leállási veszteségeket is tartalmazó éves hatásfok.
•Beszerzésnél a kazán árának és hatásfokának értékeléséhez jó tudni, hogy annyi százalékát takarítjuk meg fűtési költségeinknek, ahány százalékkal magasabb hatásfokú berendezést vásárolunk.
• Új kazán kiválasztásánál az is nagyon fontos, hogy csak akkora teljesítményű kazánt vásároljunk, ami éppen fedezi lakásunk maximális
hőigényét. Ez nem csak a beszerzési árat, de a leállási veszteségeket is csökkenti. Felesleges túlbiztosítani a fűtést! Sajnos az épületgépészek a biztonság érdekében hajlamosak egy kicsit „megnyomni a ceruzát” a kazán kiválasztásánál.
Karbantartás
Az üzemeltetés során a karbantartás elmulasztásával el lehet rontani a meglévő hatásfokot. Ezért érdemes betartani az alábbi legfontosabb,
karbantartásra vonatkozó szabályokat:
•Szén- és fatüzelésû kályhában kerüljük a túlságosan intenzív tüzelést. A kályhákban rendkívül sok korom és hamu rakódik le a fűtőfelületekre, ezt
rendszeresen távolítsuk el. Eredmény: a tisztítás 5-10%-kal is növelheti készülékünk hatásfokát.
•A fűtőfelületek megtisztítása olajtüzelésű kazánokon évente, gáztüzelésű berendezéseken két-három évente javasolható. Nem közismert, hogy a cirkó berendezéseken is jelentős lehet az elpiszkolódás, amit érdemes időszakonként (legalább minden fűtési szezon előtt) szakemberrel eltávolíttatni.
•Fontos az úgynevezett légfelesleg beállítása is. Ha egy kazán több levegőt használ el, mint amennyire a tökéletes égéshez szüksége van, akkor hatásfoka jelentősen, akár 5-10%-kal romlik. A feleslegesen beszívott hideg levegő ugyanis felmelegedve a kéményen át megszökik. A légfelesleg beállítása csak műszerrel lehetséges.
Üzemeltetés
A vegyestüzelésű kazánban eltüzelhetők a háztartásban keletkező éghető anyagok, a fanyesedék, a venyige, a kukoricacsutka vagy a közeli erdészettől
vásárolt tűzifa. A szilárd tüzelőanyagok elégetése persze munkaigényesebb,de a ráfordítás megéri: csökken a gáz- vagy olajszámlánk. Azonban az éghető hulladékokat (műanyagok, gumi, bőr, vegyszerek stb.) nem szabadkazánban elégetni, mert ennek az égéstermékei veszélyes anyagokat tartalmaznak. A gumiiparban előforduló talkum-magnézium szilikát a tüdőben elváltozásokat okoz, amelynek szövődményei a tuberkulózis és a rák lehetnek. A bõriparban használatos arzéntartalmú szerek nagy része helyileg izgató hatású, az arzénnal szennyezett levegőben dolgozók száj és garat nyálkahártyája kiszárad, gyulladás léphet fel. Gyakori a kötőhártyagyulladás, ínygyulladás, rekedtség és a légcsőhurut. A gumi- és műanyagiparban használt különböző ólomvegyületek a vörösvérsejtképzésben okoznak zavart.
A mérgezés tünetei: fáradékonyság,étvágytalanság, érrendszeri elváltozások. A gumiiparban használatos benzol gőzeinek belélegzése a vérképző szervek károsodását okozza.
IGÉNYELJEN KAMATMENTES HITELT FŰTÉSKORSZERŰSÍTÉSRE!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
