Napjainkban nemcsak az ökológiai és gazdaságossági szempontok játszanak szerepet a cserépkályha népszerűségében, hanem az is, hogy a kályha milyen módon adja át és tartja meg a hőt a helyiségnek.
A kályhák egyes fajtái ezekben többé-kevésbé különböznek. Magától értetődik, hogy olyan kályhát szeretnénk, amely a technika mai állásának megfelel. Ha a tüzelő jól ég el, a kályha füstgáza is jóval kevesebb káros anyagot fog tartalmazni.
A fatüzelésű cserépkályhát kályhacsempéből építik és samottal bélelik. Egyedüli fémrészei a kályhaajtó és a kályháskapcsok. A tűz a tűztér alján ég. A tűztér alakjával és méreteivel a csatlakozó járatokhoz lehet igazodni. A kályha egészét viszont úgy kell méretezni, hogy a kémény huzata a füstgázt a tűztérből a járatokon át magába szívhassa. A falvastagságtól függ, hogy a cserépkályha felülete mennyi idő alatt forrósodik át.
A kályha belső része (tűztere és füstjárata) aszerint változik, hogy milyen a külső megjelenése, milyenek a kályha méretei és a kémény huzata. Ha egy kályhát valóban pontosan és jól akarunk méretezni (ha a tűzteret és minden járatot helyesen akarunk kialakítani), az fáradtságos munka. Ezért a legjobb, ha a méretezést szakemberre bízzuk)
A kályha megválasztásakor célszerű azokat a különféle jellemzőket figyelembe vennük, amelyek a hőátadás módját befolyásolják. Mérlegeljük, hogy melyek azok az előnyök, amelyeket fontosnak tartunk. A döntést ne kapkodjuk el, egy jól megépített cserépkályha életünk végéig kitart mellettünk.
A fűtőteljesítmény tekintetében gyakorlatilag mindegy, hogy a cserépkályhát bevakoltuk vagy a felszínét kályhacsempéből alakítottuk ki. Itt az ízlésünknek kell döntenie. A cserépkályhák mindegyik fajtája elvileg vakolt és csempés felülettel is felépíthető.
A cserépkályhát két fal közé is építhetjük, amelynek egyik előnye, hogy helytakarékos, másrészt a kályhával egyszerre két helyiséget is fűthetünk. Tekintettel arra, hogy a kályha fűtőteljesítménye többnyire 3,5- 15 kW, ez nem okozhat problémát. A szilárd tüzelőanyag elégetése némi piszokkal jár, ezért már elődeink is gyakran építették úgy a cserépkályhákat hogy azok ajtaja folyosóra vagy más helyiségbe nyílt. Ha lehetőségünk van rá természetesen érdemes ezt a módszert alkalmazni.
Építése
A cserépkályha könnyű, középnehéz vagy nehéz építési módokkal épülhet. A könnyű építési mód teljes falvastagsága a magyarországi szabvány szerint 3-4 cm. 1m² fal tömege 150 kg, a kályha hőtároló képessége kb. 3400 kcal/m². A közepesen nehéz építési mód falvastagsága 5-8 cm. 1m² fal tömege kb. 200 kg, a kályha hőtároló képessége pedig 5800 kcal/m². A leggazdaságosabb, éppen ezért leginkább ajánlott nehéz építési mód esetében a falvastagság 7-10 cm, a hőtároló képesség pedig eléri a 8000kcal/m²-t. Ilyen építési mód esetén a kályhafal 1m²-ének tömege kb.300kg. Amíg a könnyű kályha felfűtési ideje kb. 1óra, a nehéz kályháé meghaladhatja a 2 órát.
A fa tiszta elégéséhez még az is kell, hogy a tűztérbe elegendő oxigén jusson. Mivel a fatüzelésű cserépkályha tűzterébe nem vezet külön levegőjárat, a levegőnek azon az ajtón kell a tűztérbe jutnia, amelyet a tüzelő berakására használunk. Ezért többnyire kettős kályhaajtókat építenek be, amelyeknek egy külső szorosan záródó ajtó mögött még egy második ajtajuk is van. Az utóbbi akadályozza meg az esetleges szikrák vagy parázsdarabok kipattanását a réseken át pedig levegőt enged a tűztérbe.
Egy jó cserépkályhában nagyon nagy égési hőmérséklet alakul ki. A kályha külső ajtaját csak akkor szabad becsuknunk, ha a tűztérben már nem ég nyílt (sárga lánggal égő) tűz, a parázs felett pedig már csak kék pislákolás látható. A külső ajtót úgy szerkesztették meg, hogy becsukása után már nem jut levegő a tűztérbe. A parázs ezután az ottani maradék oxigént használja el. Mivel ilyenkor a helyiség hűvös levegője már nem hatolhat a tűztérbe, hőmérséklete 1050 fok fölé is emelkedhet. Ilyen nagy hőmérsékleten a fában lekötött oxigén elegendő, hogy a parazsat hosszú órákon át életben tartsa.
A fa ennyi idő alatt néhány éghetetlen ásványi anyag és fém kivételével tökéletesen elég. Ennek következtében alig keletkezik hamu. A fatüzelésű cserépkályha a hőt leginkább sugárzó hő formájában adja át a lakóhelyiségnek. A tűztér samottbélése átforrósodik, tárolja a tűz hőenergiáját, és folyamatosan továbbítja azt a kályha felülete felé. A lakóhelyiségben nem áramlik körbe a levehő, a por nem kavarodik fel és a helyiség mennyezete alatt sem torlódik meleg levegő.
Forrás: Gerhard Wild: Cserépkályhák és kandallók
IGÉNYELJEN KAMATMENTES HITELT FŰTÉS KORSZERŰSÍTÉSRE!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
