A redőnyök a nyílászárók külső síkjába, illetve szabad falnyílásokba szerelt sötétítő, lezáró szerkezetek. Működési elvük a vízszintes helyzetű lécekből felfűzött redőnypáncél függőleges fel-le mozgásán és feltekeredésén alapul.

Nyitása, feltekeredése felfelé. a fölötte elhelyezkedő redőnytengelyre ható erővel, annak forgatásával, míg leeresztése  a saját súlya által érhető el. A redőnypalást lécelemeinek ritkábbra állításával a helyiségek szellőztethetőek, a bejutó fény korlátozható.

Funkciójuk: hőszigetelés, árnyékolás, illetéktelen betekintés kizárás, vagyonvédelem

A redőnyök elterjedése

A hagyomány szerint a Stuttgart melletti Esslingen városában készítettek az 1800-as évek végén ügyes kezű asztalosok rugalmas acél kapcsokkal összeerősített fa lécekből a maihoz hasonló tengelyre feltekeredő árnyékoló szerkezetet.

A klasszikus felépítésű redőnyt a faipari szakkönyvvek még ma is „esslingeni”jelzővel illetik, míg Európa legjelentősebb redőnyös szakvásárát 3évente azóta is Stuttgartban rendezik.

A kor masszív, kapcsolt pallótokos fa nyílászáróival egybeépített, nagyméretű  (30-40cm-es) deszka tokban, esztergált fa tengelyre tekeredő redőny rövid időn belül elterjedt, példázzák ezt Budapest századfordulón épült eklektikus palotái.

Többségük ma is működik. Az 50-es évek végéig a praktikus konstrukció, változtatás nélkül tovább élt. Az ezt követő évtizedekben tőlünk nyugatabbra együtt korszerűsödött az építőiparral, nálunk viszont a tömeggyártásra berendezkedett, az olcsó lakásépítés lehetőségét célzó politika szellemében konstruált farostlemez redőnyszekrény, gyenge műanyagból gyártott redőnyeivel, katasztrofális hőtechnikai jellemzőkkel súlyos minőségi romlást eredményezett.

Az alternatíva nélküli „TÜZÉP” redőnytokos ablak –többnyire képzetlen, házilagos beépítéssel társulva- pár évtized alatt teljesen lejáratódott a hazai felhasználók körében, így nem csoda, hogy a 80-as évek energiaválsága teljesen lesodorta a beépített redőnyszekrényt a magyar építőipar palettájáról.

A falba építhető redőnyszekrényeket ezalatt a nyugati országokban, főleg szülőhazájában folyamatosan fejlesztették. Az alkalmazott új anyagok jobb hőszigetelést, kisebb méreteket eredményeztek.

A rendszerváltásig kellett várni, hogy a hazai építőipar is lehetőséget kapjon a felzárkózásra, és a redőnyök- korszerűsített változatukban- nálunk is vissza kapják régi rangjukat.

Új generációs redőnyök Magyarországon

A 90-es évek változásai átalakították a hazai építőipat termék szerkezetét. Gombamód szaporodtak a korszerű technológiával gyártó nyílászáró üzemek és felmerült az igény a hasonló minőségű redőnyökre is. A többféle épület-és falszerkezet különböző redőny-elhelyezési lehetőséget kívánt, és ezek meg is jelentek a piacon.

Hirtelen a bőség zavara tört ránk, a kellő szakértelem nélkül. A redőny hiába nem tartozik a legbonyolultabb szerkezeti elemek közé, de már nem lehet egy kézlegyintéssel elintézni, és az építettő vagy a kőműves leleményére bízni annak kiválasztását, beépítését.

Ez a választás befolyásolja ugyanis

• a nyílászárók elhelyezési síkját a falazatban,
• a nyílászáról felső rögzítésének lehetőségét
• a sorolt ablakszerkezetek kiosztását
• a homlokzat megjelenését
• a hőtechnikai értékeket
• a falazat és az áthidalók kialakítását
• a párkányok méreteit

Egyes redőny típusok eltérhetnek egymástól:

• a redőnyszerkezet anyagában, méreteiben és elhelyezésében
• a szerviz nyílás elhelyezésében
• a redőnytekercs elhelyezésében és a redőnypalást tekeredési irányában
• az alkalmazott redőnylécek keresztmetszeti méreteiben, a működtetésben.

Forrás: Rónaszéki Endre: Nyílászárók és kiegészítőik.

IGÉNYELJEN KAMATMENTES HITELT NYÍLÁSZÁRÓ CSERÉRE!